Ma nyilvánossá válnak az ügynökakták első nagyobb csoportjai: november 4-én elindul a Nyitott Akták online felülete, amelyen bárki regisztráció nélkül kereshet az egykori magyar állambiztonság több tízezer hálózati személyének adatai között. Az adatbázisban nemcsak nevek és alapadatok jelennek meg, hanem számos eredeti dokumentum digitalizált változata is hozzáférhető lesz.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által működtetett rendszer az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján válik elérhetővé.
Az adatbázis megnyitása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden állambiztonsági dokumentumban szereplő adatot automatikusan bizonyított történelmi tényként lehet kezelni. A levéltár vezetése külön felhívta a figyelmet arra, hogy az iratanyag hiányos, és annak tartalma sem minden esetben felel meg a valóságnak.
Ügynökakták: november 4-től bárki kereshet az adatbázisban
Az új rendszer egyik legfontosabb változása, hogy az érdeklődőknek nem kell személyesen levéltári kutatást végezniük ahhoz, hogy az első körben digitalizált nyilvántartásokban keressenek.
A Nyitott Akták felületén ingyenesen és regisztráció nélkül lehet majd keresni.
A kereső többféle adat alapján használható. Egyebek mellett név, születési adatok, fedőnév, irattípus vagy dossziészám alapján is lehet találatokat keresni.
Az egyes találatokhoz kapcsolódó dokumentumok külön oldalon jelenhetnek meg, ahol az eredeti iratok digitalizált változatai is tanulmányozhatók lesznek.
Három fontos irattípus válik most hozzáférhetővé
A nyilvánosságra hozatal nem egyszerre történik. November 4-én elsőként három jelentős nyilvántartást tesznek közvetlenül elérhetővé.
Ezek közé tartoznak a 6-os kartonok, amelyek a hálózati személyek nyilvántartási lapjai. Ezeken személyazonosító adatok mellett az állambiztonsági tevékenységgel kapcsolatos alapinformációk is szerepelhetnek.
Szintén kereshetővé válnak az 1957 és 1962 közötti B-naplók. Ezek a beszervezési dossziék iktatásához kapcsolódó nyilvántartások.
A harmadik nagy csoportot az 1970-es évektől mágnesszalagokon vezetett H-adattár jelenti, amely ugyancsak a hálózati személyekhez kapcsolódó adatokat tartalmaz.
Több tízezer név válik kereshetővé
Az adatbázis mérete jelentős. A különböző nyilvántartásokban több tízezer név található, de az egyes források között komoly átfedések vannak.
A nyilvánosságra kerülő 6-os kartonok és B-naplók egyaránt több tízezer bejegyzést tartalmaznak, míg a mágnesszalagos nyilvántartásban ennél is több név szerepel.
Az átfedések miatt azonban ezeket a számokat nem lehet egyszerűen összeadni.
A levéltár tájékoztatása szerint összességében nagyjából 50–60 ezer ember neve és adata válhat elérhetővé az első ütemben.
Nem csak ismert emberek nevei szerepelhetnek az aktákban
Sokan arra számíthatnak, hogy az adatbázis elsősorban egykori politikusok, vezetők vagy más ismert közszereplők nevét tartalmazza majd.
A levéltár tájékoztatása alapján azonban egészen más kép rajzolódhat ki.
A nyilvántartásokban nagy számban szerepelhetnek hétköznapi foglalkozást végző emberek is. Vendéglátósok, bolti dolgozók, közlekedési alkalmazottak, vasutasok és más civilek nevei ugyancsak előkerülhetnek.
Ez is mutatja, hogy az egykori állambiztonsági hálózat nem kizárólag a politikai és kulturális élet ismert szereplőit érintette.
Fontos: egy név megtalálása önmagában nem mond el mindent
Az adatbázis használatánál különösen fontos lesz a körültekintés.
Az, hogy valakinek a neve megtalálható egy állambiztonsági nyilvántartásban, önmagában nem feltétlenül bizonyítja, hogy az illető ténylegesen és aktívan együttműködött az állambiztonsággal vagy jelentéseket adott.
Az egyes dokumentumokat ezért összefüggéseikben kell értelmezni.
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója arra is figyelmeztetett, hogy a fennmaradt iratok hiányosak, tartalmuk pedig nem minden esetben tekinthető automatikusan valósnak.
A diktatúra állambiztonsági szervei által készített dokumentumokat ezért megfelelő történelmi forráskritikával kell vizsgálni.
Rengeteg állambiztonsági dokumentum megsemmisült
Az adatbázis azért sem tekinthető teljes ügynöklistának, mert az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű dokumentum veszett el vagy semmisült meg.
Iratok pusztultak el többek között 1956-ban, valamint a rendszerváltás körüli időszakban is.
A fennmaradt dokumentumokat hosszú ideig a Belügyminisztériumban őrizték. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának jelenlegi iratanyaga ezért csak a valaha létezett dokumentáció egy részét jelenti.
A korabeli hálózat tényleges méretére vonatkozó becslések és a ma rendelkezésre álló dokumentumok között jelentős eltérés lehet.
A részletes B-dossziékra még várni kell
November 4-én még nem kerül fel minden olyan dokumentum az internetre, amelyet a jogszabály alapján nyilvánosságra kell hozni.
Különösen fontosak a B-dossziék, vagyis a beszervezési dossziék.
Ezek jóval részletesebb dokumentumok lehetnek, mint egy egyszerű nyilvántartási karton. Bemutathatják például a hálózati személy kiválasztásának és beszervezésének körülményeit, valamint a kapcsolat későbbi alakulását.
Több mint kilencezer ilyen fennmaradt dossziéról van szó.
Ezeket fokozatosan dolgozzák fel, és a tervek szerint legkésőbb 2027. február 25-ig kell hozzáférhetővé tenni őket.
Az érzékeny személyes adatokat kitakarják
A részletes dokumentumok internetes közzététele komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet.
Az iratokban ugyanis nem kizárólag hálózati személyek vagy állambiztonsági tisztek adatai szerepelhetnek. Olyan emberek neve, egészségügyi információi és magánéleti részletei is előfordulhatnak bennük, akiket megfigyeltek, vagy akik más módon kerültek bele a dokumentációba.
A levéltár munkatársainak ezért anonimizálniuk kell azokat az adatokat, amelyek közzétételét a jogszabály nem teszi lehetővé.
Ez különösen a hosszabb és részletesebb B-dossziéknál jelent komoly feladatot.
Nem minden állambiztonsági irat kerül fel az internetre
A Nyitott Akták indulása jelentősen megkönnyíti a történelmi dokumentumok megismerését, de nem jelenti az ÁBTL teljes iratanyagának internetes közzétételét.
Az úgynevezett M-dossziék, amelyek az állambiztonsági hálózati személyek jelentéseit is tartalmazhatják, nem válnak mindenki számára szabadon böngészhetővé az új honlapon.
Ezek megismerésére továbbra is eltérő szabályok vonatkoznak.
Az egykori megfigyeltek és jogosult hozzátartozóik ugyanakkor kérhetik a rájuk vonatkozó dokumentumok megismerését.
Nagy lehet az érdeklődés az ügynökakták iránt
Már az adatbázis indulása előtt jelentősen megnőtt az érdeklődés az állambiztonsági múlt dokumentumai iránt.
Ebben szerepet játszhat, hogy most először válik ilyen nagy mennyiségű adat egyszerűen, otthonról kereshetővé.
A rendszer azonban nem egy egyszerű „ügynöklista”. Egy-egy név megtalálása csak kiindulópont lehet, a dokumentumok történelmi hátterének és összefüggéseinek megértéséhez további kutatásra lehet szükség.
Új korszak kezdődik az állambiztonsági iratok kutatásában
Az ügynökakták november 4-i megnyitása jelentős változást hoz abban, hogyan férhet hozzá a nyilvánosság az egykori állambiztonsági nyilvántartásokhoz.
Az első ütemben a 6-os kartonok, a B-naplók és a H-adattár válik kereshetővé, összességében több tízezer ember adataival. A részletesebb B-dossziék közzététele ezt követően, 2027 februárjáig folytatódik.
A kereső használatakor ugyanakkor érdemes szem előtt tartani a levéltár figyelmeztetését: a fennmaradt dokumentáció hiányos, és az egyes iratok tartalmát történelmi összefüggéseikben kell értékelni. Egy név vagy karton megtalálása önmagában nem feltétlenül ad teljes képet az érintett személy szerepéről.
forrás:SzMo
