Kezdőlap Hírek a nagyvilágból Kettős kép a magyar gazdaságról: Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody’s, miközben...

Kettős kép a magyar gazdaságról: Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody’s, miközben gyengélkedik a hazai fizetőeszköz

0
165
Moody's Magyarország
Moody's Magyarország

Fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaságpolitika: két év után először javított Magyarország adósbesorolási kilátásán a Moody’s Ratings, elismerve az intézményi reformokat és az uniós források felszabadítását. Miközben a hitelminősítői döntés lekerült a leminősítési veszélyzónából, a pénz- és tőkepiacokon egyelőre óvatosak a befektetők: az euró árfolyama a 373,2–374,2 forintos sávban gyengélkedett, a budapesti tőzsdét pedig a nemzetközi technológiai szektor esése rántotta magával.

Moody’s – Magyarország: STABIL

A nemzetközi pénzpiacok péntek késő este kapták meg a várva várt jelzést Londonból. A Moody’s Ratings negatívról stabilra módosította Magyarország államadósság-besorolásának kilátását. Ezzel párhuzamosan a hitelminősítő megerősítette az ország befektetési ajánlású, Baa2 osztályzatát is. A döntéssel így végleg lekerült a napirendről Magyarország leminősítésének közvetlen veszélye. A döntés egyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kilátásának stabilra javítását is magával hozta. A hitelminősítő elsőként értékelte átfogóan a májusi kormányváltás óta eltelt fél év intézkedéseit, a 2027-es költségvetés tervezetét és a középtávú gazdasági programot.

Mi győzte meg a Moody’s hitelminősítőt és mit üzen a kormány?

A Moody’s jelentése több fontos tényezőt is megjelölt a gazdasági kockázatok mérséklőjeként. A hitelminősítő kiemelte a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítését, így az Integritás Hatóság és az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szerepét. Emellett pozitívan értékelte Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozását is. A kedvező döntéshez nagyban hozzájárult a korábban befagyasztott uniós források megnyílása, köztük a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós pénz és az RRF-keret felszabadítása. Kármán András pénzügyminiszter a bejelentést a gazdaságpolitikai fordulat egyértelmű sikerének nevezte. A tárcavezető szerint a kedvezőbb kilátás nagyobb pénzügyi biztonságot és olcsóbb finanszírozást jelent az országnak. Hangsúlyozta azonban, hogy a költségvetési fegyelem fenntartása a 2030-as eurócsatlakozási cél eléréséig továbbra is kulcsfontosságú marad.

A hitelminősítő előrejelzései szerint:

  • Költségvetési hiány: a 2026-os 7,2 százalékról 2027-ben 5,0 százalékra, 2028-ban pedig 4,0 százalékra csökkenhet.
  • Államadósság: idén és jövőre 77,4 százalék körül tetőzhet, majd 2030-ra 76 százalék közelébe süllyedhet.
  • Növekedés: az idei 1,7 százalékos bővülés után 2027-ben 2,2, 2028-ban pedig 2,8 százalék lehet a GDP-növekedés.

Ugyanakkor figyelmeztetnek a német gazdaság gyengélkedéséből és az autóipar kihívásaiból fakadó kockázatokra.

Miért gyengült a forint 373-as euróig?

Bár a fundamentumok javultak, az árfolyam a november eleji 363–364-es szintről 373,2–374,2 forintra gyengült a hét végére. Ennek fő okai:

  1. Időzítés: A péntek késő esti bejelentés a piacok zárása után érkezett, így a pozitív hatás még nem árazódott be.
  2. Az MNB kamatdöntése és a közelgő kamatvágás: A forint eséséhez jelentősen hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatmeghatározó ülése is. Bár a jegybank zsinórban harmadszor is változatlanul, 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, a döntés már nem volt egyhangú: a Monetáris Tanács előtt már egy kamatcsökkentési javaslat is szerepelt. Varga Mihály jegybankelnök kommunikációjából és az alacsony, 2 százalékos inflációs adatokból a befektetők arra következtetnek, hogy már decemberben újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus. Az alacsonyabb kamatkörnyezet kilátása pedig csökkenti a forint kamatelőnyét, ami eladói nyomást helyezett a magyar devizára.
  3. Globális környezet: Az amerikai dollár erősödése rányomta a bélyegét a feltörekvő piaci devizákra.
  4. Költségvetési óvatosság: A befektetők árazták a magas, 7,2 százalékos idei hiánycélt is.

Világgazdaság, az AI-lufi pukkanása a budapesti tőzsdét is magával rántotta

A forint gyengélkedésével párhuzamosan a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) is elromlott a hangulat az elmúlt héten, amit alapvetően a nemzetközi piacokon eluralkodó „AI-pánik” váltott ki. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos részvények túlértékeltsége, az Nvidia jelentős árfolyamzuhanása és a technológiai szektor körüli befektetői bizonytalanság (az AI-lufi kipukkadásától való félelem) globális eladási hullámot indított el. A negatív hullám alól az eddig felülteljesítő magyar piac sem tudta kivonni magát: pénteken a BUX-index közel 3,8 százalékos eséssel, 137 649 ponton zárt, miközben az OTP árfolyama több mint 5 százalékot zuhanva 39 ezer forint alá csúszott.

A következő hetekben az S&P Global és a Fitch Ratings értékelései, valamint az MNB december 15-i kamatdöntése adhatnak újabb iránymutatást a hazai piacoknak.

Összegzés és kitekintés

Összességében a magyar gazdaság fundamentumai és az uniós kapcsolatok látványosan javulnak. Ezt a kedvező folyamatot a Moody’s friss döntése is egyértelműen visszaigazolja. Rövid távon azonban továbbra is a nemzetközi piaci viharok és a jegybanki kamatpálya alakítják a befektetői hangulatot. A következő hetekben a piacok kiemelt figyelemmel kísérik a 2027-es költségvetési fegyelem betartását. Emellett az MNB decemberi kamatdöntése is kulcsfontosságú iránytű lesz az árfolyamok számára. Ha az AI-lufi körüli pánik csillapodik és beindulnak az uniós kifizetések, a forint és a BÉT is újra erőre kaphat.