Radioaktív anyagok kiszivárgásától tartanak Csernobilban – százmilliárdokat mozgósítanak

Komoly nemzetközi összefogás indult a csernobili atomerőmű megsérült védőburkának helyreállítására. A párizsi donorkonferencián több mint 300 millió eurót ajánlottak fel a munkálatokra, amelyek célja, hogy ismét hosszú távon biztonságossá tegyék a sérült szerkezetet.

A javítás sürgős: az amerikai külügyminisztérium szerint megfelelő helyreállítás nélkül fennáll annak veszélye, hogy radioaktív anyagok juthatnak a környezetbe.

Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy jelenleg veszélyes mértékű radioaktív szivárgás zajlik Csernobilban. A nemzetközi program éppen azt szolgálja, hogy a sérült védelmi rendszer miatt kialakuló jövőbeli kockázatot csökkentsék.

Több mint 300 millió eurót gyűjtöttek össze Csernobilra

A Párizsban rendezett nemzetközi donorkonferencián összesen 303 millió eurónyi támogatási felajánlás érkezett a csernobili létesítmény helyreállítására.

Ez átszámítva nagyságrendileg 110 milliárd forintos összeget jelent.

A támogatásban 14 ország és nemzetközi szervezet vesz részt. A hozzájárulók között az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió is megtalálható.

A végső összeg ráadásul tovább emelkedhet, mivel egyes országok már jelezték részvételi szándékukat, de egyelőre nem határozták meg, pontosan mekkora összeget biztosítanak.

Miért tartanak radioaktív anyagok kiszivárgásától?

A pénzt a csernobili 4-es reaktor fölött található hatalmas védőszerkezet helyreállítására fordítanák.

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a sérült reaktor fölé először egy úgynevezett szarkofágot építettek. Évtizedekkel később ezt egy sokkal nagyobb és korszerűbb acélszerkezettel, az Új Biztonságos Védőburkolattal fedték le.

Ennek feladata, hogy elszigetelje a sérült reaktort és a radioaktív anyagokat a külvilágtól, valamint lehetővé tegye a régi szerkezet biztonságos lebontását.

A külső védőburkolat azonban 2025 elején súlyosan megsérült.

A helyreállítás azért fontos, mert ha a szerkezetet hosszabb távon nem sikerül megfelelő állapotba hozni, romolhat a radioaktív anyagokat elszigetelő rendszer biztonsága.

A háború alatt sérült meg a csernobili védőburok

A védőszerkezet 2025 februárjában egy drónbecsapódás következtében sérült meg.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség akkori tájékoztatása szerint robbanást hallottak a létesítménynél, majd tűz keletkezett a védőburkolaton.

A sérülés után megkezdődött a szerkezet állapotának felmérése és az ideiglenes javítás, de hamar világossá vált, hogy a hosszú távú helyreállítás jelentős pénzügyi és műszaki erőforrásokat igényel.

A létesítmény biztonsága nemcsak Ukrajna számára fontos. A csernobili katasztrófa történelmi tapasztalatai miatt a helyzetet nemzetközi szinten is kiemelt figyelem övezi.

Németország és az Egyesült Államok is jelentős összeget adna

Németország mintegy 50 millió eurós támogatást jelentett be a csernobili helyreállítás finanszírozására.

A G7-országok korábbi bejelentés szerint összesen mintegy 260 millió euróval járulnának hozzá a munkálatokhoz.

Az Egyesült Államok pedig korábban körülbelül 100 millió dolláros hozzájárulást helyezett kilátásba, és más országokat is arra ösztönzött, hogy vegyenek részt a finanszírozásban.

A párizsi konferencián összegyűlt 303 millió euró így komoly lépés a helyreállítás felé, a munkálatok teljes finanszírozása azonban további forrásokat is igényelhet.

Csernobil biztonsága ismét nemzetközi ügy lett

Közel négy évtizeddel az 1986-os katasztrófa után Csernobil biztonsága ismét komoly nemzetközi figyelmet kap.

A jelenlegi probléma nem egy újabb nukleáris baleset, hanem a sérült védőburkolat hosszú távú biztonságának helyreállítása.

A több mint 300 millió eurós nemzetközi támogatás célja éppen az, hogy megelőzzék a helyzet súlyosbodását, és minimálisra csökkentsék annak kockázatát, hogy a jövőben radioaktív anyagok kerüljenek a környezetbe.

forrás:atv